kastélytörténet
A tatai Esterházy-kastély méretében és művészettörténeti értékében talán nem a legjelentősebb, de a nevezetes, történelmi nevet viselő família otthonaként, mint cseppben a tenger, történetén keresztül megragadható a család és a magyar történelem keresztmetszete.
Falai között nem egyszer országos események zajlottak és olyan uralkodók látogattak ide, mint I. Ferenc császár és király, I. Ferenc József császár és király, II. Vilmos német császár és IV. Károly császár és király. Hadak masíroztak el falai előtt, míg a hadvezérek (pl. a szabadságharc idején Görgei Artúr) falai közt tartottak haditanácsot.
Tata 1727-ben került az Esterházy család birtokába, gróf Esterházy (I.) József országbíró ekkor vásárolta meg a tata–gesztesi uradalmat. A birtok fejlesztése az elmocsarasodott vidék lecsapolásával, és telepes jobbágyok betelepítésével kezdődött, a kastély csak később épült fel. Először a Rákóczi-szabadságharc idején romossá vált, egykori királyi vár helyén álmodta meg Esterházy (II.) Miklós a kastélyt, amelynek tervezője a tatai uradalom építésze, Fellner Jakab volt. A gróf korai halála miatt nem valósult meg az elképzelés, de az építőmestert éppen ez a terv híressé tette. Fellner megbízásai ezután szaporodtak, pozíciója megerősödött, az uradalmi építési iroda élére került, és (II.) Miklós gróf testvérének, Esterházy Károly püspöknek a pápai családi, valamint az egri püspökségi építkezésein is foglalkoztatták.
Fellner Jakab kastélyterve, 1763. (Kuny Domokos Múzeum)
Végül, az 1760-as évek második felében a vár szomszédságában épült fel a kastély, amelynek munkálatai az 1770-es években fejeződtek be. A tervező ezúttal is Fellner Jakab volt. Az épületet Esterházy (IV.) Ferenc emeltette, aki apjához hasonlóan szintén diplomataként tevékenykedett. A gróf az építkezés befejezése után rövidesen vendégül láthatta az uralkodót, aki nem egyszerűen csak látogatóba érkezett ide. 1809-ben ugyanis I. Napóleon francia császár Wagramnál győzelmet aratott, így I. Ferenc császár és király udvarával együtt menekülni kényszerült. Az uralkodó a tatai kastélyban töltötte a békekötés előtti hónapokat, és 1809. október 14-én itt írta alá az ún. schönbrunni békét.
A kastély következő tulajdonosa gróf Esterházy (III.) Miklós kamarás volt. Bár a csákvári kastély volt kedves lakóhelye, miután azt földrengés rázta meg, hosszasan tartózkodott Tatán. Itt fogadták francia feleségével, Roisin márkinővel a Madame Royale-t, Anguolême hercegnőt, aki XVI. Lajos francia király egyetlen életben maradt lánya, és XIX. Lajos francia király felesége volt – ahogy Napóleon megállapította róla a Bourbonokkal kapcsolatban – „az egyetlen férfi a családban”.
A kastély építtetője, galántai és fraknói gróf Esterházy Ferenc, 18. század vége (Kuny Domokos Múzeum)
A vendégek az ún. „kiskastélyban” szálltak meg. A család lakhelye az emeletes főépület volt. Az aranyozott és festett faburkolattal ellátott díszebédlőt és a nagy szalonokat a főlépcsőtől keletre, a magánlakosztályokat nyugatra helyezték el. A kastély földszintjének déli részén volt a grófi lakosztály, az emeleten pedig a grófnéi lakosztály kapott helyet. A 20. század elején alakították ki a hollandi csempés és a márvány fürdőszobákat, amelyek ma is eredeti pompájukban láthatók.
1806-ban – abban az időben, amikor a kényelmesen berendezett kastélyban már gyakorta időzött az Esterházy család – felállítottak itt egy udvari zenekart. Menner Bernát 40 éven át uradalmi kórusigazgatóként, zeneigazgatóként vezette a zenekart, gondoskodott a kastélyban (és a plébániatemplomban) a zene szolgáltatásáról. Komponált, a csákvári kastélyszínházban pedig operát mutatott be.
Az igazi virágkor 1867 után következett be a kastély életében, Tata a Monarchia társasági életének központjává vált. Esterházy Miklós József gróf, „Count Nicky” maga is kiváló lovas, számos verseny győztese volt, a Lovas Egylet tagja, a bécsi Jockey Club megalapítója, a nagy falkavadászatok házigazdája. A főnemesi család saját ménessel is büszkélkedhetett.
Lóversenypályák épültek Tatán, derbiket rendeztek, és itt állították fel azt a tréningtelepet, ahol a főúri istállók lovait zsokékból kiöregedett angol trénerek készítették fel a versenyekre. A várost a „magyar Newmarket”-ként emlegették az angol mintára szervezett lovassport központja után.
Julius von Blaas: Esterházy Miklós József, az úrlovas, 1894
A MŰVÉSZET SZENTÉLYE
A tatai kastélyszínház 1889-ben, Esterházy Miklós József idejében épül fel. A gróf gondoskodni kívánt a derbikre érkező vendégek esti szórakoztatásáról, s ennek érdekében a Fellner és Helmer céggel kastélya mellé neobarokk és neorokokó színházat építtetett. A színház zeneigazgatója Raimann Rezső zongoraművész volt, aki történelmi operákat komponált a gróf kérésére. Egy alkalommal a gróf egy Bécsben látott, színházi nézőteret ábrázoló kép hatására elhatározta, hogy saját színházát is megfesteti a fiatal bécsi mesterrel: így került Gustav Klimt Tatára, ahol 1893-ban el is készítette a tatai Schlosstheater nézőterét ábrázoló festményt. A kép eredetije ugyan elveszett, fekete-fehér fotója azonban fennmaradt. A színházat a következő tulajdonos, Esterházy (V.) Ferenc özvegye, Lobkowitz Anna Berta 1913-ban elbonttatta, a legenda szerint ugyanis féltette a fiát a bohém világtól. Esterházy (VI.) Ferenc gróf azonban mégis a művészetet választotta hivatásul: zeneszerzést tanult New Yorkban, operát szerzett és szabadtéri színházat alakított Tatán az 1930-as években.
A várszínház, 19. század vége (Kuny Domokos Múzeum)
KIRÁLYOK ÉS KATONÁK A KASTÉLYBAN
Mivel korábban is vendégül látta tatai kastélyában az uralkodót, így került sor arra, hogy I. Ferenc József császár és király egy diplomáciai célú, nagyszabású, II. Vilmos német császárral közös hadgyakorlat helyszínének választotta Esterházy Miklós József tatai birtokát, szálláshelyként pedig a kastélyt vették igénybe 1897. szeptember 12-15. között.
Szomorú eseményről is tanúskodnak a tatai kastély falai. IV. Károly volt császár és király 1921. október 23-án, második visszatérési kísérletének kudarca, a vesztes budaörsi csata után érkezett Tatára, Esterházy (VI.) Ferenc kastélyába. Itt a volt királyt letartóztatták, majd innen internálták Tihanyba, végül madeirai száműzetésébe.
