Béke szigete

a béke szigete

A tatai Esterházy-kastély

 

Az Esterházy család fraknói grófi ágának tatai kastélya a béke minden áldásával megajándékozta lakóit. A kényelemmel, a családi boldogsággal, a vidéki rezidencia kínálta mulatságokkal, a vadászat, a játék, a muzsika örömeivel. A kastély nem egyszer fogadott királyi vendégeket, sőt egy alkalommal, 1809-ben egy nevezetes békeszerződés, a Napóleonnal kötött ún. schönbrunni béke aláírásának helyszíne is volt. A festői Öreg-tó partján épült kastély így joggal viseli a „béke szigete” nevet.

 

A tata-gesztesi uradalom 1727-ben került a tekintélyes magyar arisztokrata család, az Esterházyak birtokába. A kastély építését gróf Esterházy Miklós koronaőr, a bécsi udvar szentpétervári követe kezdeményezte 1763-ban, majd fia, Esterházy Ferenc gróf, Nyitra vármegye főispánja, nápolyi majd velencei követ idején, az 1760-as évek második felében épült fel. Eredeti formáját őrzi ma is, csak belső tereit gazdagították az idők során.

 

A kastélyban a grófi család nyomában járunk, a jelenlegi berendezés az ő egykori környezetüket idézi fel. A teljeskörűen restaurált termekben a stukkók, a faburkolatok faragványai, a falfestmények, a kályhák a 18-19. század ízlését és pompáját mutatják. Az eredeti használatnak megfelelően berendezett termek mellett kiállítások mesélnek a kastély történetéről: a tervezés és az építés folyamatáról, a kastélyban zajlott eseményekről, katonai és diplomáciai találkozókról, de megismerjük a család históriáját is, elsősorban a kastélyt birtokló tatai ág képviselőinek történetét. A grófok és grófnék a nagyebédlőnek nevezett díszterem arcképeiről tekintenek le ránk.

 

A kastély történetének legjelentősebb fejezetei az uralkodói látogatások voltak. Ferenc császár a napóleoni háborúk idején két hónapig időzött a kastély falai között és hosszas megfontolás után itt írta alá 1809. október 14-én a békeokmányt. Az igazi virágkort a 19. század utolsó évtizedei jelentették, amikor I. Ferenc József császár és király volt több ízben is a kastély vendége. Esterházy Miklós József, a monarchia leghíresebb lovasa, az uralkodó falkavadászatainak vezetője a császár hűséges ember volt. Egy ízben Ferenc József császár II. Vilmos német császárral együtt szállt meg a kastélyban az 1897-es év legnevezetesebb eseménye, a „Császármanőver” nevű nagy hadgyakorlat alkalmával. 1921-ben járt utoljára uralkodó a kastélyban. IV. Károly magyar király, miután a trónra való visszatérésre tett kísérlete meghiúsult, ide, a tatai Esterházy-kastélyba menekült, itt tartóztatták le és innen indult a számüzetésbe.

A kastély gazdag zenei múlttal büszkélkedhet. 1806-tól állandó udvari zenekar muzsikált az ünnepeken, sőt 1889-ben különálló színház is épült a kastély mellett, ahol a gróf megrendelésére készült operákat adták elő. A kastély utolsó ura, Esterházy Ferenc gróf pedig képzett zeneszerző volt, az 1930-as években világhírű szabadtéri előadásokat rendezett angolkertjében.

 

A műemlékileg felújított kastély, a főúri életmódot felidéző, korhű berendezéssel, az európai összefüggések felé mutató, élményt nyújtó kiállításaival izgalmas kultúrtörténeti utazásra hívja mai vendégeit.

 

Bővebb információ: 0634/560 – 69